2014. február 10., hétfő

Első hivatalos előadásom egy jel(zés)es eseményen

Vasárnap sor került életem első hivatalos előadására, ahol 100-150 ember elé állhattam ki néhány percre. Blogom olvasóit meglepheti, de nem a Kinizsi Százasról beszéltem, nem az Iszkiri túráról, de még csak nem is a legózásról.

Az a helyzet, hogy a jelzésfestők országos találkozójára (egészen pontosan: Országos Útjelző Vezetői Találkozó és Turistajelzés-festő Nyílt Nap) kaptam megtisztelő meghívást az MTSZ Turistaút Szakbizottságától. Én magam eddig még egyetlen jelzést sem festettem, sőt, még csak a jelzéskövetésben sem jeleskedem (legalábbis könnyen eltévedek), így azt, hogy előadóként is szerepeltem a szó szerint jeles eseményen, majdnem akkora hacknek érezheti a kedves olvasó, mint mondjuk Barack Obama híres áljeltolmácsának feltűnését Nelson Mandela temetésén, vagy Kulcsár Attila karrierjét a bankszakmában.

Az történt, hogy még pár hónappal ezelőtt a Turistaút Szakbizottság tagjai figyeltek fel a Turistajelzés memory játékomra és lelkes érdeklődésemre a turistajelzések, zarándokút-jelzések és tanösvény-jelzések iránt, és kértek fel arra, hogy meséljek erről a játékról pár szót, melynek weboldalán össze is gyűjtöttem és némileg rendszereztem a hazánk erdeiben előforduló jelzésképeket.

Nem vagyok egy gyakorlott előadó, így aztán kissé remegő térdekkel álltam ki a közönség elé, tán Andy Kaufman Mighty mouse jelenetét idézve (Jim Carrey tolmácsolásában a kedvencem, a Man on the moon c. filmből), azzal a különbséggel, hogy én nem csak eljátszottam a színpadképtelenséget, és persze nem playbackeltem.

Addigra egy kissé csúszásban voltak az előadók az ütemtervhez képest, így (szerencsére) rövidre kellett fognom a beszédemet, így azt már nem tudtam elmondani (de az olvasókkal most megosztom), hogy bizony a memory a világ egyik legegyszerűbb kártyajátéka, melynek szabályát még én is viszonylag gyorsan megértettem, pedig általában bajban vagyok a kártyajátékokkal.

Az előadásokon egyébként sok érdekesség hangzott el, magam is számos újdonságot megtudtam a jelzésekről, a turistaútvonalak születéséről, a jelzésfestés elméletéről. Kedves ismerősökkel is találkoztam, például Kovalik Andrással.

Az egész napos program végén Varga 8 Balázs tartott egy érdekes előadást és fotóvetítést egy több mint két hónapos amerikai túrájáról, mely során bejárta az Appalachian Trail (lásd Wikipédia) első felét Atlanta és New York között, mely az egyik ottani "Kéktúrának" felel meg.

Kapcsolódó bejegyzés:
Mi az, amit Jancsi és Juliska is magával visz a Kinizsi Százasra?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése