2013. április 15., hétfő

Interjú Asciimóval, az Iszinik 100 rendezőjével

Ebből az interjúból kiderül, hogy a "fordított Kinizsi Százas", azaz az Iszinik 100 rendezője, Asciimo hogyan kezdett túrázni, mit jelent számára a Kinizsi Százas és az Iszinik 100, és néhány további érdekességre is fény derül (megjegyzés: az Asciimo becenevet "Eszkimónak" kell ejteni, és az ASCII számítógépes szabványból ered, Asciimo egyetemista korából; a képen pedig az látható, amint a tavalyi, 2012-es Kinizsi Százason, a tokodi pincéknél hűsíti magát a kútnál - lásd Index videó, 7:30-nál).

- Hogyan ismerkedtél meg a túrázással és a Kinizsi Százassal?

- A túrázással általános iskola 5. osztályában ismerkedtem meg, amikor a történelem tanárnő bejött az osztályba, és elmesélte, hogy lesz 3 napos túra a Szekszárdi-dombságban (az akkori Dél-Dunántúli Kéktúrát kezdtük bejárni). Megsajnáltam Bea nénit, hogy szegény itt szervez, és senki nem fog jelentkezni, és az neki olyan rossz lesz, ezért jelentkeztem. Később az fogott meg a túrákban, hogy olyan jó volt elfáradva megérkezni egy faluba, és pihenni. Ezzel a csoporttal túráztam sokat, az Országos Kék 90%-át bejártuk. 90-ben befejeztem az általánost, és a túrázást is kb. 93-ban az Olasz Intézetbe jártam esténként olasz orára, és ott találtam a padban egy programfüzetet a Kinizsiről (persze akkor még nem tudtam, hogy az egy programfüzet). Onnantól kezdve tudtam, hogy van ilyen. Aztán pár év tanulás után, az egyetemi évek alatt egy nagyon jó gimnáziumi barátommal sokat sátraztunk a kéken, és újra túrázni kezdtem. Akkor jutott eszembe a Kinizsi, amikor 2000-ben befejeztem mindenfajta iskolát, hogy akkor most el kéne már menni arra a Kinizsire, vagy hogy is hivják. Volt egy klasszikus Gerecse 50, egy 20 kilométeres privát túra, és aztán már indultam is a Kinizsin. Nem mondom hogy optimális felkészülés, nem ajánlom senkinek, de nálam volt némi túrázómúlt a lábamban, a 10 éves koromban megtett kilométerekre nagyon jól emlékszik az ember lába...

- Mit jelent számodra a Kinizsi Százas?

- Ezen sokat gondolkoztam. Kötelező programot május utolsó hétvégéjén. Remek motivációt. Szeretném addig csinálni, amíg menni tudok. Ha nem tudok menni, akkor majd felmászok négykézláb a Hegyeskőre, és onnan figyelem a mezőnyt. De igaziból nem tudom megfogalmazni. Egy mérföldkő minden évben, júniusban általában annyira üresnek érzem magam, hogy azt el se tudom mondani. Viszont május utolsó hetében nem sok hasznomat veszik a munkahelyemen. :) Valamelyik évben megkérdezte egy csaj, aki mellettem sétált a Kinizsin, hogy minek jöttem el ennyiszer? Minek indul el valaki ötödjére, hatodjára? Sok sok gondolkodás után is azt mondom fogalmam sincs. Valahogy úgy érzem, hogy nekem ide menni kell.

- Mit jelent számodra az Iszinik 100?

- Sok munkát és nagyon sok örömöt. Az Iszinik többekben felmerült, de valahogy mégis úgy érzem, ez az én "gyerekem". Az Iszinik nekem egy lehetőség, hogy meg tudjam mutatni, hogy lehet másképp, jobban is Kinizsit, illetve teljesítménytúrát csinálni. Itt szeretném megemlíteni, hogy Sistergő (a Pilisi éjszakai turista mennyország lelke) és egyesületem, az Ösvénytaposó BT. rengeteget segítenek mindenben.  

- Ha számszerűsíteni lehetne, szerinted mennyivel nehezebb az Iszinik 100 a Kinizsi Százasnál?

- Ezt így nehéz megmondani, attól függ kinek. Aki rosszul bírja a hideget annak dupla olyan nehéz. Aki nem szereti a meredek emelkedőt, annak is nagyon nehéz. Saját magamnak kb. úgy saccolom, hogy ha a Kinizsi 100%, akkor az Iszinik 130-140%.

- Immár három hivatalos Iszinik 100 túra volt. Ezentúl minden évben tervezed a megrendezését?

- Igen, 2011-től kezdve minden évben szeretném megrendezni. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy épp elég nagy erőfeszítés lesz egyszer megrendezni (az is volt), de annyian mondták a célban, hogy legyen jövőre is, hogy aztán amint a családi szituáció engedte, meghirdettük újra. Az már a sors fintora, hogy közben már nem Magyarországon élek, így sok dolgot tényleg nehéz összehozni. Ha megengeded, itt is szeretnék egy kis reklámot csinálni annak, hogy minden évben szeretettel várjuk önkéntes segítők jelentkezését, ha csak pár órára ér rá az illető, az is nagyon nagy segítség. A pontőröknek, segítőknek a felmerülő költségeit természetesen fizetjük. Pl. reggel a rajtolásnál csak 1 vagy két óráról van szó, de minél több segítő van, annál gyorsabb a rajtolás. Persze vannak "hardcore" pontok, mint pl. a Nagy-Kevély, ahol egész éjszaka kint kell lenni, erre a pontra nem szoktak tolongani a jelentkezők. 2012-ben Forester az ing-nyakkendőt kiakasztotta a ponthoz, hogy mindenki megismerje :)

- Köszönöm szépen az interjút!

- Köszönöm a lehetőséget!

Kapcsolódó bejegyzések:
Az Iszinik 100 születése
Interjú Kovalik Andrással, a Kinizsi Százas egyik atyjával
Interjú Foresterrel, a Kinizsi Százas "inges-nyakkendős" teljesítőjével 
Interjú Beck Zsolttal, a Kinizsi Százas hot dogos emberével 
Beszámoló az Iszinik 100-ról, avagy a mumus legyőzése
Az er(d)ő velünk van: 100 kilométer gyaloglás hóban-fagyban, avagy Csoportos Privát Iszinik

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése